Facebook
_Featured-Img-Cikk-680x380

Autodesk AEC EXCELLENCE AWARDS 2017

Az első LEED Platinum minősítésű épület Izraelben

A környezetvédelmi oktatás egyik központja, a Tel Aviv University egyetem The Porter School of Environmental Studies épülete megtestesít mindent, amit a falain belül és kívül tanítanak és kutatnak.

A Geotectura, az Axelrod Grobman Architects, az NCA és az Assa Aharoni Consulting Engineers együttműködésében tervezett és megépített 4000 négyzetméteres épület az első Izraelben, amely LEED Platinum minősítést (92 ponttal) és az izraeli Green Code 5281 szerint 5 csillagos minősítést kapott.

Az épület minden eleme „ökotudatos” kialakítású, és minden oldalnak valamilyen konkrét célt szolgál. Az északi oldal természetes fényt enged be, a nyugati tölcsérként működve növeli a fő átrium légáramát, a keleti oldal pedig télen hőpajzsként funkcionál, valamint blokkolja az autópálya zaját. A déli oldalon az épület ikonikus eleme, az Eco-Wall üveg vákuumcsövekkel hevített napkollektormezője elnyeli a forró déli nap hőenergiáját, így állítja elő az épület szellőzéséhez és légkondicionálásához szükséges energiát. Ennek eredményeként 60 százalékkal csökkenti az energiaigényt, továbbá csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

Az épület tetején lévő gépteremben egy, a napkollektormezők által működtetett 210 kW-os abszorpciós hűtő, valamint egy villamos energiával üzemelő 245 kW-os léghűtéses hűtő található. Összesen tehát mindössze 355 kW hűtési kapacitás van telepítve szemben a hagyományos épületekkel, amelyekben összesen 600 kW-nyi kapacitásra lenne szükség. Emellett az épület hűtése négy órányi üzemet követően további 85–105 kW hűtőteljesítményt biztosít a vízhűtésre.

A kép Shai Epstein tulajdona

A kép Shai Epstein tulajdona

BIM már a kezdetektől

A fenntarthatósági célok elérése, valamint az együttműködés és a kommunikáció javítása érdekében a projektcsapat már a kezdetektől használta a BIM-et annak érdekében, hogy feszes ütemtervével a projekt a a történelmi helyszínen is zavartalanul megvalósítható legyen – mindezt anélkül, hogy a tervezés minősége ennek kárát látná. A digitális modell segítségével sokkal könnyebb volt megvitatni a fontos döntéseket az összes érintettel, illetve kialakítani a szerkezeti, az építészeti kialakítási és az épületgépészeti folyamatok összhangját. Ráadásul a potenciális költségek már a kezdetektől ismertek voltak, ezért fel tudták tárni azokat a pontokat, ahol a tervek túlléphették a költségvetést.

A BIM döntő fontossággal bírt a tervek energia-, valamint természetes és mesterséges fényszimulációkkal való optimalizálásában. Kidolgoztak egy passzív szellőzési stratégiát is a különböző év- és napszakokban felvett meteorológiai adatokon alapuló szélirány- és hőmérséklet-információk tanulmányozása alapján. A számítógépes numerikus áramlástani szimulációk lehetővé tették az épület geometriájának javítását és a szellőzőcsőrendszer optimalizálását. A felhőben végzett energiaszimulációk révén a teljes folyamat rendkívül gyorsan és pontosan futott le.

A parametrikus tervezést is bevetették a lebegő kapszula komplex, kettős ívű geometriájának kialakításához, így a dupla ívű tér belső burkolatát lapos bambuszlemezekkel lehetett megoldani.

„A BIM segített beteljesíteni víziónkat, hogy a világ egyik legzöldebb projektjét építsük meg. A The Porter School of Environmental Studies kitűnően példázza, hogy a BIM használatával hogyan optimalizálhatók a tervezési és a fenntarthatósági elemek mind a tervezés során, mind az épület elkészülte után. Függetlenül a mérettől, a költségvetéstől vagy a programtól, következő projektjében igyekezzen megvalósítani ezeket a fenntarthatósági értékeket, és vezesse be a BIM használatát, hogy megfelelhessen az aktuális és jövőbeli kihívásoknak.” – Joseph Cory, professzor és építész, Geotectura

Egy fenntartható terv kivitelezése

A lézerszkennelés során gyűjtött pontfelhőadatok szolgáltak a jelenlegi állapotot rögzítő építészeti rajzok alapjául. A digitális adatok már a kivitelezési szakasz során feltárták a geometria hibáit, így lehetővé tették a problémák valós idejű megoldását és a szerkezeti elemek kiigazítását. A pontfelhőadatok BIM-modellben való használatával egyértelműen láthatóvá váltak a pontatlanságok, valamint az is, hogy újra kell tervezni a homlokzati burkolatot.

Az előregyártott elemek a kivitelezés fontos részét képezték, és az épület számos eleme részletesen ki lett dolgozva és előre le lett gyártva, majd készen lett a helyszínre szállítva. A teljes acélszerkezet és a lebegő kapszula is előregyártott elemekből áll – mivel így párhuzamosan lehetett végezni a munkákat, a projekt a határidő előtt készült el.

A BIM szabályozza az anyaghasználatot

További előny volt, hogy az anyagokat igen részletesen lehetett beállítani. A zöld szabványok a helyi, újrahasznosított és megújuló anyagok használatát írták elő. A csapat létre tudta hozni az anyagokat a BIM-ben, és tulajdonságadatokat rendelhetett hozzájuk, így költséget, hőszigetelési és szilárdsági jellemzőket, tartósságot vagy életciklus-értékeléseket.

A kép a Geotectura és az ARki tulajdona

A kép a Geotectura és az ARki tulajdona

Maga a világítás is igen jelentős tényezővé vált mind a költségmegtakarítás, mind a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés tekintetében. Annak érdekében, hogy az épületben tartózkodók számára biztosítani lehessen az egyes terek rendeltetésének (munka, pihenés, tanulás stb.) megfelelő optimális fényviszonyokat, az ablakok és a függönyfalak alakjának kialakítása döntő fontosságú volt. Ezzel sikerült megoldani, hogy a természetes fény bejusson, a forró évszakban azonban ne érje közvetlen napfény az épület belsejét.

Forrás: Autodesk

Amennyiben szeretné bővíteni szakmai ismereteit, kihasználni az autodeskforum.hu nyújtotta előnyöket, szeretne hozzáférni a legfrissebb újdonságokhoz, vagy csupán hatékonyabban szeretne dolgozni, elég egyetlen lépés.

Regisztráljon, és legyen tagja az Autodesk Fórum közösségnek!